Húsevő életem legkedvencebb kedvenc kajája volt a vadas.
Képzeld, pont a napokban mondja Évi barátnőm (aki az egyik legnagyobb vadasrajongó), hogy neki egyébként nem is a hús benne a lényeg, hanem a zsemlegombóc, meg a mártás. És mennyire igaza van! Nekem is az volt az ász, a husit mindig félre pöcköltem (bocsánat!) belőle. Igaz, ami igaz, sokak szerint a valódi vadasnak éppen az adja meg a pikantériáját, gazdagságát, ha főtt abban hús is. Én azonban ma már elképzelhetetlennek tartom azzal készíteni, és nem csak a táplálkozási szokásaim miatt, hanem a vegán “majdnemvadas” fantasztikus íze miatt.
A vadas zöldségpépének ízét a Jóisten nekem teremtette. Fenséges és lenyűgöző ételnek találom, az enyhén pirított ízű, “nokedli”tésztába forgatott zsemlegombóccal kiegészülve, amit sok petrezselyemmel szeretek fogyasztani, és újabban megbolondítom egy kis pirított “nempépes” zöldséggel, esetünkben gombával. Jáájj! A nyál is összefut a számban, ha rá gondolok. Asszem megvan a szombati menü főétele, a “megintvadas”.
Szóval nálunk hétvégén “megintvadas” lesz, de ezúttal másként. A vadast számos módon el lehet készíteni. Ma mutatok Neked egy nagyon egyszerű, kevésbé macerás módszert, amire nem kell folyton ránézegetni. Én például simán kiporszívóztam és közben Benjaminoztam, amíg elkészült. Nem, nem készítette el önmagát, de hagyott némi időt nekünk Benivel még legózni is.
Mielőtt leírnám, hogyan készítettem ezt, a szóban forgó változatot, szeretném megosztani veled, hogy szombaton hogy csinálom majd egy másik módon. Imádom azt az ízt, amit a sütőben való sütés kölcsönöz a zöldségeknek. Kapnak egy kicsi többlet aromát, kicsit “nehezebb”, teltebb lesz az ízük. És ez annyira illik a vadashoz! Izé, a vegán “majdnemvadashoz”.
A változás annyi lesz az alább leírt recepthez képest, hogy a fűszerekkel együtt, kis zsiradékkal (kókuszolaj és olivaolaj) és pici vízzel bedobom az összevágott zöldségeket a sütőbe és készre sütöm. Megforgatva, hogy minden oldalukat jól átjárja a sütő melege. Amikor már majdnem készen van, csak akkor teszem majd rá a cocomast és figyelj (!) a mustárt is. Így összeforgatom és néhány percig még sütöm úgy 180-200 fokon.
Majd amikor készen van, akkor teszek rá egy kevéske tisztított vizet, és turmixolom össze az egészet. A zsemlegombócot ugyanúgy pirított hagymával készítem, a gombát pont úgy megpirítva ráteszem majd tálaláskor.
Elképzeltem… isteni lesz!!!
A képen láthatót pedig így készítettem (nézzétek csak a receptet):
- 2 kicsi fej vöröshagyma
- 3 nagy sárgarépa
- 4 nagy paszternák
- egy szem krumpli
- egy kisebb édesburgonya
- fél ökölnyi zeller
- natúr leveskocka
- tisztított víz
- ici-pici boróka bogyó
- bors
- kevés kakukkfű
- gyömbér (friss vagy őrölt)
- néhány koriandermag
- 1 dl paradicsommártás
- 1-1,5 dl cocomas
- fél citrom leve
- mustár (én másfél evőkanállal tettem bele)
- eritritol vagy valami édesítő
- kókuszolaj
- olivaolaj
- Én egy 20 cm hosszú, gl mentes bagettet használtam
- kókuszolaj
- pici fej hagyma (vörös, fehér, lila egyre megy)
- 6 evőkanál kókusztej (a zsíros, Aldis)
- 10 evőkanál gl mentes liszt
- kb. 2 dl tisztított víz
- Fogtam a zöldségeket (vöröshagyma, zeller, sárgarépa, paszternák, krumpli, édesburgonya), majd miután megmostam, meghámoztam és apró darabokra vágtam őket, beletettem egy serpenyőbe átpirítani. A serpenyőt előzőleg kibéleltem kókuszolajjal és eritritollal (most úgy használtam, mintha karamellizálnám a cukrot). Amíg jól átpirítottam a zöldségeket, addig feltettem forrni egy kis tisztított vizet egy zöldségleves kockával. Miután megpirultak a gyönyörűségek, mentek a forró lébe, hogy megfőzze őket. Vigyázz, hogy a lé éppen csak ellepje a pirított zöldséghalmod, nehogy akár egy csepp is kárba vesszen a főtt zöldségek drága levéből. Természetesen fűszerezheted a hozzávalókban feltüntetett fűszerekkel (akár gazdagon is), hadd legyen vad-as. ☺
- Szóval, amint megfőtt a cucc, tedd csak hozzá a mustárt, a cocomast, a citromot, és egy kis paradicsompürét.
- Húzd félre, hagyd pihenni, mert most a fűszereké a szerep, hogy megfelelő, harmonikus elegyet képezzenek a masszával addig, amíg készen nem leszel a zsemlegombócokkal.
- Én gluténmentes bagettet használtam, apró kockákra vágtam és megpirítottam apróra vágott vöröshagymával, olivaolajon. Kapott színt, ropogósságot is, és egyébként már ebben a formájában imádtam volna a zöldségpüréhez. Azonban! Készítettem egy jó kis nokedlitésztát kókusztejből, gluténmentes lisztből, pici só és tisztított víz hozzáadásával. (Persze tudom jól, hogy az igazi nokedli nem így készül, a tészta állaga azonban hasonló lett, ezért bátorkodtam így nevezni.) Ezzel a tésztával összekevertem a ropogós kenyeres hagymát, és lobogó vízben kifőztem a kanállal formázott, isteni zsemlegombócokat.
- Végül megpirítottam a gombát is, miután készen lett, megsóztam és… tálaltam az ételt! Jelentek majd a holnapi verzióról is! ☺
- Addig is nyamiii!!!!! 😀
