Két nagyon egyszerű, eszméletlen sokféleképpen variálható, mutatós, laktató, hiper egészséges reggelit szeretnék mutatni ma Neked. Már a csapból is a chia puding folyik, mindenhonnan a chia mag áldásos, egészségre gyakorolt hatásait hallani, amelyek elvehetetlenek, ezért is fogyasztjuk olyan nagyon szívesen. Én speciel azért is, mert imádom a belőle, vele készült ételeket is. Hoz valami igazán különleges textúrát, ha puding és imádom a ropogását is. És, hogy az én blogom sem legyen kivétel, álljon itt két reggelim, alapanyagostul, fényképestül.

(Egyébként az első bejegyzéseim között is láthattál egy “hordozható” chia puding variációt, itt: https://veganeeta.com/bananos-chia/ )

Te, én úgy imádom a reggelieinket!!! Sokszor hétköznapokon is, de hétvégéken mindig hatalmasakat szoktunk lakomázni. Természetesen legalább háromfélét készítek, Gerinek és Bazsinak, Beninek és magamnak. Persze vannak átfedések, például Benivel mi előszeretettel esszük ugyanazt, mert ő aztán gond nélkül lapátolja be ezeket a “szuper-reggeliket” is, nem ragaszkodik a Bazsi-féle hagyományos kavalkádhoz. ☺

Többek között ilyenkor gondolkodom mindig azon, hogy ez az én igazi “hivatásom” (egy nő valódi értéke(?)). Anyának lenni, a családom körül sertepertélni. Imádom ezt az érzést, imádom őket kiszolgálni, nekik jó kajákat adni, mesélni evés közben a századik mesekönyvből is, megrajzolni az ezredik traktort, pókot, házat, autót is, kivágni, betapasztani, megrágni, megfújni, letörölni, vetkőztetni, öltöztetni, tanulni, gyakorolni, szeretgetni, simizgetni, éjjel sokadszorra is megpuszilgatni… Türelmet, végtelenszeretetet, hálát, törődést, felelősséget érezni, tanulni, tapasztalni mindent, ami velük kapcsolatos. Mindig, minden egyes napon. És olyan hálás vagyok a sorsnak, a férjemnek, az életünknek, hogy én ezt most nyugodtan, lemondások nélkül tudom megtenni, és a munkám akkor elvégezni, amikor senki nem szenved hiányt belőlem. ☺

Mert csak ez számít. Ők, mi, együtt a család!

Sokat beszélgetünk Gerivel erről is. Egyébként pont az egyik barátnőmnek mondtam tegnap este, hogy mi tipikusan az a beszélgetős pár vagyunk, nyomjuk a sódert fél éjszakákat mindenről. Sokszor nagyon nagy a hétköznapi hajtás, a napi megoldandó feladat, a hajnali kelés, az éjjelig dolgozás. A közöttünk lévő kötelék azonban állandó. Állandó, és közben egyre szorosabb és szorosabb lesz. Egyébként meggyőződésünk, hogy ez kettőnk között tuti, hogy nem ebben az életben köttetett. Egészen biztos, hogy mi egymást célzottan kerestük és találtuk meg ebben az életben is.
Amikor a Jóisten kezével összekötött bennünket, így szólt: “Tessék, vége az előző korszakoknak, most már megérettetek egymásra. Egymás kezébe adlak Titeket, mert tudom, hogy nagyon fogtok vigyázni a másikra.” És így lett.

Szóval visszakanyarodva a reggelihez, összeszedtem a hozzávalókat, nézegessétek, és egyétek magatokat egészségesre ma is.
(Jah, és mielőtt azt gondolnátok, hogy ezek az alapanyagok nehezen beszerezhetőek: Balatonalmádiban lakunk – azt hiszem, ezzel elmondtam mindent. 😉 semmi extrán felszerelt biobolt nem áll rendelkezésemre a környékben).