Megint elkezdte. Állandóan ezt csinálja velem, addig, amíg végül az éjjeli sütésre kényszerít. Megállíthatatlanul és ellentmondás mentesen addig-addig szekál, amíg beadom a derekam.
Már megszokhattad, hogy általában az édesség utáni, sokszor leküzhetetlen vágyamról beszélek így. Most is így van ez, ő a téma.
És öregem nem válogat, ha olyanja van, este kezd piszkálni. Megtette megint, én pedig elkészítettem az otthoni alapanyagokból a répatorta update-et, merthogy egyszer már közzétettem az első répás tortácskámat.
Háth, ha mondhatok ilyet, ez a mostani sokkal, de sokkal jobb lett, mint az előző. Vagy! Azért mondom ezt, mert őt a magas, hosszú tepsiben sütöttem, míg az előző lapos, kerek format kapott. Tehát döntse el ki-ki maga, hogy melyik ízlik jobban.
Szóval, egyik este letettük a gyerekeket, és nekiláttunk volna dolgozni (szokásosan egymás mellett, az étkezőasztalnál, a laptopjaink előtt, egy kancsó tisztított, hidrogénes víz, egy-egy citromfű tea társaságában), amikor elkeztem érezni AZT! Nem szóltam, nem érdekelt, mígnem Geri így szólt:
- Te, – aszongya, – te nem ennél valami édességet? Nem csokira gondolok, hanem valami bűntelen bűnözésre… nem sütsz valami gyors sütikét?
A dugámba dőltem, és így feleltem:
- Csak akkor, ha odajössz velem beszélgetni… egyébként nem hiányzik egyikünknek sem az édesség… (persze majd’ elepedtem egy falat sütiért én is – ezt csak később vallottam be neki).
Így történt tehát, hogy aznap este nem dolgoztunk, hanem átcsacsogtuk és átsütögettük magunkat a másnapba. Természetesen a sütit, akkor este nem kóstoltuk meg, a reggelink azonban mind a négyőnknek a répatorta update volt.
Az arányok rendkívül jól sikerültek, süssétek, egyétek, vigyétek az örök, az ellenállhatatlan és csodafinom répatortát a reggeli kávéhoz, a délutáni beszélgetésekhez, vagy csak úgy, kedvtelésből. Biztosan az is jól esne neki! 😉
- 500 g sárgarépa
- 1 dl zabtej (én ezt használtam, a bio változatot ráadásul)
- 1 dl bármilyen olaj (olivát használtam)
- 30 g gluten mentes liszt
- 100 g gesztenyeliszt
- 150 g kölesliszt
- 1/2 dl barnacukor
- 1 dl eritritol
- 1 teáskanál fahéj
- ½ teáskanál gyömbér
- csipetke só
- egy cirtom héja reszelve
- vanília aroma/kivonat/rúd
- ½ teáskanál sütőpor
- 1/3 teáskanál szódabikarbóna
- 1 dl darált dió
- néhány szem dió és mazsola (én egy marékkal tettem e kettő keverékéből bele)
- Miután lereszelted a répát, keverd össze a hozzávalókat, majd tedd hozzá a répát és irány be a 160 fokos sütőbe. Negyven perc elteltével emelj 180 fokra, és addig hagyd bent, amíg a tűpróba sikeres nem lesz. Nevezetesen, ha már nem ragad rá a massza.
- A legegyszerűbb süti a világon a répatorta. Én úgy kezdtem, hogy a száraz anyagokat mind jól elkevertem egymással, majd következett az összes kevés nedves hozzávaló, és a legvégén a már homogén masszába kevertem bele a reszelt sárgarépát.
- Jajj, isteni ez a süti!!! Nálunk a répatorta tetején – időhiány miatt – soha nincs máz!
- Dédi azt mondja erre: “Ígyöszitök!”
